Ez év tavaszán fejeztem be a gimnáziumot. Otthon az időm nagy részét olvasással, művész filmek nézésével vagy rajzolással töltöm. Nagyon szeretem az állatokat, a családi gazdaságban sokszor segítek és hétvégéimet általában az állat menhelyen töltöm a gazda nélküli állattokkal. A gimnázium után kérvényeztem az ingyenes vonat bérletet, amit az EU a fiatal polgároknak biztosít és beutaztam Magyarországot és Lengyelországot. Az EVS programba azért csatlakoztam, hogy tapasztalatot, önismeretet szerezzek, ráadásul szeretnék bátrabb és boldogabb is lenni. Erdély mindig vonzott, és amikor megtudtam, hogy ide fogok jönni elkezdtem magyarul tanulni és kicsit jobban megismerni az itteni történelmet és kultúrát. Keresztúron az óvodában dolgozom, huszonhárom gyerekkel foglalkozom reggelente, néha játékot, szobadiszt készítek nekik és hetente egyszer pedig angol órát is tartok. A közös nyelv hiánya kicsit megnehezíti a feladatokat, de pont emiatt izgalmas minden nap. A gyerekek nagyon okosak, gyorsan megszerettem őket és láthatóan ők is befogadtak maguk közé. Amig itt vagyok, szeretnék nyitottabbá, érdeklődőbbé válni, megtanulni olaszul, spanyolul, de mindenekelőtt magyarul. Az A.T.A egy elképesztően jó szervezet, nem csak, hogy mindent megadnak, amire szükségünk lehet, de folyamatosan alternatív foglalkozási lehetőségekkel bombáznak,  igy a munka soha nem egyhangú és sokkal több mindenbe bele kóstolhatok mint vártam a projekt előtt. A program végeztével szeretnék egyetemre jelentkezni, de még nem tudom milyen szakra. Keresztúrt gyorsan megszerettem, csodálatos, hogy egy ilyen kis város ennyi jó programmal és barátságos emberrel legyen tele. Remélem hamarosan leesik a hó és akkor majd lehet nagyokat szánkózni a közeli dombokon. Úgy érzem, hogy meg fogom szeretni Erdélyt!