Másnap, hétfőn, reggeliztünk, majd újra visszafeküdtünk aludni , hogy teljesen kipihenjük a hosszú utat. Miután felkeltünk, ebédeltünk, társalogtunk, játszodtunk, majd megint ettünk és este szaunázni mentünk.
Kedden, reggeli után hír jött az orosz csapat felöl: a busz kereke kitört, így késni fognak. Mi addigis kártyáztunk, ping-pongoztunk, billiárdoztunk, hogy teljen az idő amíg megjönnek. Délután volt mire ideértek, egyből egy ismerkedős játékkal kezdtünk: sorba mindenki elkellett mondja a nevét és egy másik szót, ami ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint a nevünk. Ezután újra ettünk, szaunáztunk, kártyáztunk és lefeküdtünk.
Szerdán az egyik legérdekesebb program a túra volt, amire hótalpakkal indultunk, 2 csoportra oszólva, 1-1 GPS-el. Ennek segítségével kellett megtaláljuk a kis üzeneteket amelyeknek megvoltak adva a koordinátáik. Este pedig kezdetét vették a bemutatók. Első este a finn est volt, ahol egy nagyon vagány kérdőívet kellett kitöltsünk, majd mindenféle finn ételt lehetett megkostolni.
Csütörtökön délben a sztereotípiákról beszélgettünk, így megtudtuk,hogy mit gondolunk például az ororszokról és mi igaz belőle, vagy mi az amit ők gondolnak a románokról. Este a lengyelek bemutatójára került sor, ahol többek között énekekkel is feldobták a hangulatot. Ezt követően lengyel ételeket lehetett fogtyasztani. Épp mikor indultunk a szaunába, jött a hír,hogy gyönyörűen látszik a sarkifény, így mindenki kiszaladt, hogy azt megnézze. Nagyon szépen látszott, mind elvoltunk ragadtatva a látványtól.
Pénteken reggeli után útnak indultunk egy közeli rénszarvas farmhoz, ahol lehetett rénszarvas szánnal menni, etetni őket, majd egy sátorszerűségben megmelegedtünk egy forró tea mellett. Ezt követően a Siida múzeumba mentünk ahol sok érdekességet láthattunk, tanulhattunk, egyrészt meg jól szórakoztunk. Majd végre elmehettünk vásárolni szuvenireket, és ezt azt ami kellett egy nagyobb üzletből. Este pedig mi, vagyis a romániai csoport tartotta a bemutatót, aminek a végén egy moldvai körtáncot is megtanítottunk a többieknek, amit nagyon élveztek.
Szombaton egy nagyon érdekes tevékenység volt. Csoportokra osztottak és mindenféle olyan anyagból ami már nem kellett (szemét) bábukat kellett készítsünk, amik segítségével egy történetet kellett eljátszodjunk. Nagyon vicces kis történetek születtek, s volt amelyiken majdnem sírva nevettünk. Este pedig orosz est volt. Csoportokra osztottak, és több helyszín volt ahol kaptunk feladatokat és annak függvényében ,hogy hogy teljesítettük kaptunk pontokat. Majd az egész után volt egy közös JustDance-ezés, aztán orosz ételeket lehetett enni.
Vasárnap a fő tevékenység az volt, hogy hétfőn kellett egy foglalkozást tartsunk az Inari-i suliba járó gyerekeknek, és ezt megkellett beszéljük és előkészítsük. Este pedig egy filmestét tartottunk, amin a Mikulásról néztünk meg egy filmet. Ez után szaunáztunk és lefeküdtünk.
Hétfőn nehéz napunk volt mivel megkellett tartani Inariba a foglalkozást, ami elég nehezen ment. A végén még a román és a lengyel csapat táncot is tanított az ottaniaknak. Ez után bemutatták nekünk az iskolát, aztán újra elvittek vásárolni. Miután visszaértünk, elkezdtük megbeszélni a youthpass megírását. Este elkezdődött már a bucsúzkodás, mivel az orosz csapat már éjjel hazaindult.
Kedden reggeli után, mi és a lengyelek egy busszal indultunk el az Ivalo-i repülőtérre. Nekik kicsivel hamarabb volt a repülőjük, így a hosszas és fájdalmas búcsuzás után egyedül maradt a romániai csapat a váróterembe. Pár óra múlva, mikor Helsinkibe értünk, nem hittünk szemünknek, hiszen újra összefutottunk a lengyelekkel, de sajnos siettünk a nagycsomagainkért, így nem maradhattunk velük. Újra egy csomó várakozás után repülőre ültünk és éjjel 1 körül Bukarestbe értünk, ahonnan egy mikrobusszal és egy kocsival mindenkit hazavittek.
Péter Árpi beszámolója