Sziasztok! Paula vagyok. Tavasszal születtem, Spanyolország egyik közép nyugati részén lévő városban. A várost Gilbuenának nevezik, ám az ott élő embereket Moragatosnak hívják.

Az várost körülvevő környezetből, az ott lakó emberekből és természetesen a családomból megtanultam a legalapvetőbb értékeket, amelyeket mindig ott tartok magammal bárhova vísz az út.

Mikor kicsi voltam, mindig nagyon aktív voltam. Ez a tény vezette rá a szüleimet, hogy beírassanak olyan sportokra, amelyek az energiámat el tudták irányítani s hagyjam, hogy a körülöttem lévő emberek pihenjenek (különösen a húgom), hogy az éjszakák nyugodtabbak legyenek, és az alvás órái meghosszabbodjanak. Az ifjúságom során főként fociztam, sport, amely megtanította a csapatmunka értékelését, megtanulni veszíteni és élvezni a győzelmet. Ahogy felnőttem, megtanultam, hol szeretem az energiámat és erőfeszítéseimet tágítani.

Szeretem a szabadtéri sportokat és a természetet, figyelmesen hallgatni az embereket, amikor beszélnek, megfigyelik a hold fázisait, könyveket olvasni, hogy tanuljak és életben tartsák az illúzióimat. Szeretem a napkelte hideg ködét és a naplemente fényének meleg tükröződését. Szeretek új dolgokat enni, felfedezni az új helyeket és a vízesések hangját. Szeretem a részleteket általában. Hallgatni azok örténeteit, akik neve nem ismert, benézni a szemükbe, figyelni bennük a természet csodálatos tökéletességét, megosztani velük az időt, helyet, vagy bármit, amim van. Megjavítani törött dolgokat, és újabb felhasználást adnak azoknak a dolgoknak, amelyeket az emberek elhagynak, nevetni éjszaka, nappal és minden órában, a zene hangulatával simogatni a szívet, és éjszaka látni a csillagokat a tábortüz melege mellett.

Szeretem tudni, hogy sok dolgot elfelejtek megemlíteni, és szeretem azt az érzést, hogy sokat tudok felfedezni és tanulni az életben.

Az egyik dolog, amit a legjobban szeretem, amire ma több energiát és erőfeszítést szentelek, a Fotózás.

Ez az oka annak is, hogy 5 hónapig Székelykeresztúr városába keveredtem, amely az erdélyi régió része Romániában, és az ATA szervezet (az Erdélyi Ifjúsági Egyesület) tagjaival dolgozom egy a régió vidéki világának feltárására szánt projektben.

Az Erasmus fiatal vállalkozók számára, programon keresztül jöttem és ezen időtartam alatt egy webhelyet (www.rural-transylvania.eu) fogunk létrehozni és fejleszteni, ahol feltölthetjük az összes olyan projektet és riportot, amelyet ezekben a hónapokban fogunk elvégezni. Még foglalkozom a projektirűs elsajátításával, audiovizuális (fotó- és videó) tartalmak létrehozásával és a nem kormányzati szervezetek irányításával kapcsolatos tudás elsajátításával, és mindennel, ami magában foglalja a vidéki hagyományokat. Az A.T.A. átadja nekem a múltban szerzett tapasztalatait, valamint támogatja az összes tevékenységeimet.

Ez egy új projekt, amibe elhagyok egy darabot a szívemből, és egyidejűleg tanulással kitöltem. Menjünk oda, kezdjük a kalandot.