Este ötkor kialudtak a lámpák a „Sárga-ház” földszintjén és nem maradt más világitás mint a padlóról felfénylő mécses-labirintus. A megjelentek, köztük mi önkéntesek is, körben ülve hallgatták Moldován-Szeredai Noémit, a Lavanda Montana Transylvania vezetőjét, aki a labirintus mitológiai jelentéséről, kialakulásáról és az adventhez szükséges, és attól elválaszthatatlan, várakozásról mesélt.

Ezután mindannyian a saját tempókban, lassan vagy éppen gyorsan, végigsétáltunk a labirintuson és magukhoz vettünk egyet, a középpontba helyezett szívélyes üzenetekből. Az elmélyülést rövid tanulás követte, mikor is Bozzay Sára, aki Noémi mellett dolgozik önkéntesként, a gyapjú felhasználásáról, előkészítéséről beszélt, bemutatva az utat a juh megnyírásától egészen a tökéletesen feldolgozott gyapjúig. Ezen kívül még beavatott bennünket a különböző természetes színező anyagok, többek között a dió, lilakáposzta vagy éppen a fák oldalán növő gombák rejtelmeibe is. Ezek után már nekünk is muszáj volt csinálni valamit, hisz a sok tanulástól fölizzik a munkakedv ráadásul a tea is kész lett, igy két csoportra oszlottunk és míg a az egyik felünk gyapjú angyalok készítésébe vetette magát, addig a többiek egy lett sütemény elkészítésén fáradoztak.

Ha valaki befejezte a „feladatát” átment a másik csoporthoz, hogy kipróbálhassa a tudását más téren is. Az este végére mindannyian tele ettük-ittuk magunkat sütivel, teával és boldogan szorongattuk gyönyörű gyapjú angyalunkat. A rendezvény alatt sokat tanultunk, sokat nevettünk és még alkottunk is valami szépet, ráadásul együtt voltunk mindannyian és valahol nem pont ezekről szól Advent ünnepe? Remélem még sok hasonló ilyenben lesz részünk karácsonyig!