Egri Bálint vagyok, 23 éves. Magyarországról egy Ócsa nevű kisvárosból érkeztem. Otthon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogfilozófiát hallgatok, és ha végzek (ami két-három éven belül történik) szeretnék jogtanácsos lenni egy emberi jogokkal foglakozó szervezettnél. Most fél évig az A.T.A önkétese vagyok Székelykeresztúron, a szervezet keresett meg az EVS program keretein belül, hogy fölajánlja ezt a lehetőséget és én nagy örömmel fogadtam el. Itt a helyi unitárius egyház szervezetének segítek be. Többek között a fogyatékkal élők készségfejlesztő programjaiban, szókincs fejlesztő foglalkozásain veszek részt, de a gyógytornákon és az ünnepeken is besegítek a szervezőknek. Ezen kívül még az önkéntes társaimat is támogatom főleg tolmácsolással, bár reményeim szerint nemsokára már nem lesz erre szükség, hisz nagyon lelkesen kezdtek bele a magyar nyelv tanulásába. Nagyon tetszik Erdély és az itt élők. A beilleszkedésben nagy segítségemre volt, hogy egy kisvárosból jöttem és igy könnyebben azonosulok az itteni nyugodt életmóddal. A kávézókban és kiskocsmákban már megismerkedtem helyiekkel, de remélem, hogy még sok lehetőségem lesz arra, hogy még többükkel ismeretséget köthessek. Amig itt vagyok, szeretném gyarapítani a beszédkésségemet, nyelvérzékemet és valamit visszaadni a közösségnek, ami volt oly kedves és befogadott. A program végén szeretnék azzal a tudattal távozni, hogy mindent megtettem, kipróbáltam, amit e hely adhatott és én magam is tudásomhoz mérten hozzáadtam valamit, ami esetleg megmarad a későbbi korokban is.